A Ludwig Múzeum Kiterjesztett Jelen című kiállítására ellátogatva, május 15-én, vasárnap 16 órától alkalmunk nyílik arra is, hogy részt vegyünk egy tárlatvezetésen. A tárlat a permanens átmenetiség állapotát állítja középpontba: azt a pillanatot ragadja meg egy folyamatból, amelyben a jelen idődimenzió kitágul és - a képzőművészet eszközrendszere segítségével - közelről figyelhetők meg az állapot jellemzői, belső történései. Mintha egy sűrűsödési pont, a jelen összes, egyszerre benne zajló folyamatát egyben és folyamatosságában látnánk, kimerevítve az utolsó előtti pillanatot - egyfajta kifeszített jelenként. 

Jó lesz a bólesz – ”Zsidó étkezéskultúránk a török hódoltságtól 1945-ig” címmel november 27-ig megtekinthető időszaki kiállítás nyílt a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban.

Április 28-án Mohácsi András festményeiből nyílik kiállítás az Erzsébetvárosi Zsidó Történeti Tárban. A tárlat a Tehillim, azaz a ” Zsoltárok könyve” nevet viseli, ritmikai mintaként felvonultatva a zsidó imakendő (tálit) motívumait. A kiállítás elnevezése szó szerint annyit tesz; zsoltárok. Az énekkel és zenei kísérettel előadott vallási költemények gazdag dallamkincse az utókor számára ugyan elveszett, de Mohácsi a vizualitás esztétikai dimenziójának segítségével ritmusuk, hangzásuk, egybecsengéseik megjelenítésére tesz kísérletet. Imakendő motívumú festményein  a zsoltárok sorának számozását a képek címeiben is követhetjük. Mindegyik festmény egy konkrét zsoltárra utal. Mohácsi András a belső útkeresés képeit keresi, remélve, hogy személyes utazás élményét idézi meg másoknak is a képek sorozata.

A 2B galéria peszáchi kiállítássorozata ez alkalommal az ajtó szimbolikáját járja körül. A Széder este meghatározott forgatókönyvének elmaradhatatlan része, hogy az ünnepi vacsora adott pillanatában kitárjuk ajtóinkat. Ennek a szimbolikus aktusnak többféle magyarázata született, megmutatva a hagyományok át-és újra értelmezésének igényét az egymást követő, más-más történelmi helyzetekbe kerülő generációk gondolkodásában.