Ajtó kiállítás
A 2B galéria peszáchi kiállítássorozata ez alkalommal az ajtó szimbolikáját járja körül. A Széder este meghatározott forgatókönyvének elmaradhatatlan része, hogy az ünnepi vacsora adott pillanatában kitárjuk ajtóinkat. Ennek a szimbolikus aktusnak többféle magyarázata született, megmutatva a hagyományok át-és újra értelmezésének igényét az egymást követő, más-más történelmi helyzetekbe kerülő generációk gondolkodásában.
A vendégfogadás tórai micvája a vendégszeretet rangjára emelkedett a zsidó hagyomány láncolatában. A vendégek fogadásának vallási parancsolata idővel számos jelentésréteggel gazdagodva vált szerves részévé a zsidó hagyomány élő szövetének. A történelem során a jelentésrétegek egyikeként többek között esztétikai dimenzióval is kiteljesedett.
Mióta csak a sátrában lábadozó Ábrahám ősatya az ismeretlen látogatókat vendégként fogadta, egyre hangsúlyosabbá vált a kitáruló bejárat szimbolikájának jelentősége zsidóságban. A szukoti sátor egyterűsége is jelentőséggel bír, együtt ülnek a család, a rokonok, és jelképesen jelen vannak az ősanyák, ősapák is, a törzs, a család örök tagjaiként.
Peszachkor, a széder estén pedig Élijáhu/Illés prófétát várjuk. A vacsorát követő hálaadó ima után ugyanis egy pohár bort töltünk neki (ezt hívjuk Élijáhu serlegének) majd résnyire kinyitjuk a bejárati ajtót, hogy a próféta meglátogathasson bennünket és leülhessen az ünnepi asztalhoz. A hagyomány szerint Élijahu próféta, aki majd egyszer Bileám szamarán visszatérve a Messiás hírnöke lesz, ezen az estén megtiszteli jelenlétével az otthonunkat.
Egy másik magyarázat szerint, ami azon alapszik, hogy a Tóra úgy írja le a Széder estét, mint „az őrzés éjszakáját”; ez az az este, amikor Isten megóvta a zsidókat a legutolsó, tizedik csapástól, ami az egyiptomi elsőszülöttek halálával járt. Az ajtó kinyitása kifejezi Isten felettünk való őrködésébe vetett hitünket, a halál angyalának látogatásától való félelmünk ellenére is.
A harmadik értelmezés az inkvizíció korába, az Ibériai-félszigetre vezet és ellentmond mind a profétára várakozás ünnepi hangulatának, mind a hitében megerősödő, magabiztos és immár a szabadságot választó zsidó nép önképének. A spanyol és portugál marannók (kereszténység felvételére kényszerített zsidók) életük árán is megtartották a Széder estét. Az a szokás, hogy kinyitjuk az ajtót az est során, arra emlékeztet bennünket, ahogy a marannók óvatosságból kémlelték a környéket nem leselkednek-e rájuk az inkvizíció emberei.
Résztvevő művészek: Böröcz András, Halas István, Ilauszky Tamás, Július Gyula, Koller Margit, Kósa Gergely, Roskó Gábor, Szabó Eszter Ágnes, Várnagy Tibor, Wechter Ákos